Mi az ijime? 2. rész.

[...] A japán gyerekek hajlama arra, hogy részt vegyenek csoportos erőszakban erősen kapcsolódik a társadalmi szerkezethez, amelyben élnek. Japánban a közösség érdekeit az egyén érdekei fölé helyezik. A társadalom negatív hatásai vannak jelen az olyan deviáns viselkedési formáknál is, mint például az ijime. Az ijime elég elterjedt a japán iskolákban, és a jelentések szerint az általános és középiskolások 80%-ának volt már része ijimében. Ijime akkor történik, amikor egy egyén vagy egy csoport zaklat egy egyént és a zaklatás viszonylag hosszú időn keresztül tart. Ekképpen az ijime lehet egyén-egyén elleni, csoport-egyén elleni, fizikai, verbális, vagy burkolt. Azonban az egyén-egyén elleni nagyon ritka és sokak szerint nem is nevezhető ijimének.

Az elvárások nagyon magasak, ha egy gyerek nem kezd elég rangos óvodában, akkor nem tud bekerülni egy rangos általános iskolába, aminek következtében nem jut be jó középiskolába és így tovább. Az egész folyamat, ami még gyerekkorában indul el végül kihat az egyén egész életére. Nyugaton, ha valaki nem jó valamiben akkor a tanáraik, szüleik ösztönzik arra, hogy próbáljon ki mást, találjon rá saját magára. Japánban más a helyzet. A tanulmányokban vagy munkában bekövetkezett bukás a családra is szégyent hoz és az egyén értéktelenné válik a társadalom szemében. Az egyén háttérbe van szorítva már az iskola első napjától kezdve. Az iskolák általában nem vesznek tudomást az erőszakos esetekről, még ha az köztudott is. Az erőszakkal kapcsolatos bejelentéseket gyakran figyelmen kívül hagyják a tanárok, mivel úgy gondolják, hogy ez nem az ő gondjuk. A szülők meg sokszor inkább a tanároknak hisznek, mint a gyermeküknek. Hátat fordítanak az eset elszenvedőjének, még akkor is, ha az hajlandóságot mutat az öngyilkosságra. Vannak olyan iskolák is, amik bátorítják a gyerekeket az ijimére, és nagyon kevés az olyan intézmény, ahol lépések tesznek ellene. Ha öngyilkosság történne akkor azt eltitkolják a tanulók elől.

Mi az ijime? 1. rész.

Mi az ijime? Az iskolai erőszak Japán megfelelője? Csupán erőszak, verekedés, verés, vagy annál sokkal több? Általa vezetik le a gyerekek a frusztrációt? Mi tartozik bele, milyen formái vannak, miért csinálják? Az ijime csupán egy oktatásügyi probléma vagy az egész japán társadalom problémája? Ez csak pár azok közül a kérdések közül, amelyre már évtizedek óta próbálnak választ találni Japánban és világszerte. Sokat haladt előre a jelenség felismerése, de a kegyetlensége még ennyi év után is meg tudja döbbenteni az embereket. Az ijime a legtöbb esetben egy pszichológiai megfélemlítés, amelyet az erősebb tanulók egy csoportja alkalmaz a gyengébb társukon. Az iskolákban, diákok által elkövetett erőszak nem ismeretlen jelenség egyik országban sem, de a nyugati megfelelőjével ellentétben az ijime sokkal összetettebb. Japánban már az óvodától kezdve nagy a nyomás a gyerekeken, hogy beilleszkedjenek és sikeresek legyenek a tanulmányaikban. A szülők a gyerekek bukásait gyakran a sajátjukként élik meg. Valamint az is fontos, hogy alárendeljék magukat a tömeg akaratának. Japánban is érhetnek valakit atrocitások azért mert például kövér vagy nem elég okos, vagy épp az ellenkezője, de az ijime kiváltó oka legtöbbször a csoporttól való eltávolodás. Tsuyoshi Kobayashi oktatáselméleti kutató szerint egy ijiménél három-tíz aktív bántalmazó van, és gyakran egy fél osztály kíséri figyelemmel az eseményt, a másik fele pedig szemet huny a dolgok felett. [...]

A blogról:

Kedves, Olvasó!

Ez a blog a japán iskolákban előforduló deviáns viselkedési formákkal foglalkozik, azek közül is elsősorban az ijimével, a tokokyohival és a futokoval.

Források:

L. DENMARK, Florence, H. KRAUSS, Herbert, W. WESNER, Robert, MIDLARSKY, Elizabeth, P. GIELEN, Uwe, Violence in School, Cross-National and Cross-Cultural Perspectives, Springer Science+Business Media, 2005

MAEDA, Rie: 'Ijime' An Exploratory Study of a Collective Form of Bullying among Japanese Students, Biennial Meeting of the Society for Research in Chil Development, 1999

MIDLARSKY, Elizabeth, P. GIELEN, Uwe, Violence in School, Cross-National and Cross-Cultural Perspectives, Springer Science+Business Media, 2005

P.ROHLEN, Thomas: Japan's High School, University of California Press, 1983

TERUHISA, Horio: Educational Thought and Ideology in Modern Japan, University of Tokyo Press, 1988

YONEYAMA, Shoko: The Japanese High School, Silence and Resistance, Nissan Institute, Routledge Japanese Studies, 1999

http://www.lunaescence.com/fics/viewstory.php?sid=23207

http://digital.library.adelaide.edu.au/dspace/bitstream/2440/48389/1/02whole.pdf

www.anthropoetics.ucla.edu/ap1201/taylor.pdf